Hagyományos viselet

Egy nagyon jól megírt, szép cikk népviseletünkről a Netfolk blogon Tánczos Erzsébetől.

https://netfolk.blog.hu/2013/09/07/a_kurtaszoknyas_noi_viselete

Az Alsó-Garam menti kurtaszoknyás falvak népviselete

A Garam alsó folyása mellett helyezkedik el az a hat település, melyeket egyedülálló viseletük alapján a néprajzi szakirodalomban "kurtaszoknyás hatfalu“ néven tart számon.
Nevezetesen: Kőhídgyarmat, Kéménd, Bart, Bény, Kisgyarmat, Garampáld.

E tájegység a Palócföld és a Kisalföld találkozási zónájában fekszik. Ezen falvak népi kultúrájában a palócos jegyek dominálnak. Ilyen palócos jegyek a keresztelői lakoma, a lakodalmat záró hajnaltüze és a menyasszonykikérés.

Nyelvjárás szempontjából a nyugati palóc nyelvjárástípushoz tartozik a település. A hat kurtaszoknyás falu népének összetartozási jelei a kurtaszoknya és a piros csizma. A kurtaszoknyások mindig is kuriózumként szerepeltek a néprajzi tanulmányokban A hat falu öltözködése azonos, de megkülönböztető jegyei mindegyiknek voltak. Az itt élő legények az öltözködés alapján meg tudták mondani, hogy a lány melyik faluból való.

A nők öltözéke: csörgős piros csizma, ráncos pörgős szoknya, melyből nagyobb ünnepeken tízet is felvettek; fodros ing, karjukon szalaggal ún. "karravalóval" nyakukban szalagokból nyakbavaló és többsoros lapos ezüst gyöngy. Télen bélelt kabátot, "farkaskacát" vettek fel. A nőknél jellemző volt a hosszú derék, mert a szoknyát csípő alatt viselték, amit a pruszlikra / mellény / erősített  hurkaszerű pofándli tartott. A helyi történeti néphagyomány a a viselet eredetét a hódoltság korára helyezi, amikor a vidéket megszállva tartó török basának nagyon megtetszettek a kéméndi lányok, asszonyok. Hogy azonban többet lásson női bájaikból, elrendelte, hogy kurtítsák meg  szoknyáikat. Az asszonyok eleget tettek a parancsnak, a szoknyák aljából egy széles sávnyit levágtak, de közben furfangos módon túljárva a zsarnok eszén a derékrészt ugyanennyivel meghosszabbították, ami által az immár rövidebb szoknya ugyanoda csúszott vissza, ahol eredetileg is volt. A férfiak csizmát, zsinóros nadrágot, nyáron házi szőttes vászoninget és ráncos gatyát, fejükön kalapot viseltek. Az ing később már gyolcsból készült.